A gyulafehérvári ítélőtábla megsemmisítette azt a művelődési minisztériumi dokumentumot, amelyik a római leleteket tartalmazó Kirnyik-havast régészeti szempontból kivonta a védett területek köréből. Az ítélőtábla azt is elutasította, hogy a verespataki tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a román művelődési tárca közötti perbe a bányaprojektet szorgalmazó kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) is érintett félként bekapcsolódjék. Amennyiben a döntést jogerőre emelkedik, az egész verespataki aranybánya-projekt ellehetetlenülését eredményezné. Korábban a verespataki bányaprojekt ellen foglalt állást a Román Tudományos Akadémia, valamennyi történelmi egyház, számtalan zöld- és civil szervezet, továbbá mintegy 600 világhírű tudós. /T. Sz. Z.: Bírói ítélet menti meg Verespatakot? Ismét régészeti védettséget élvez a Kirnyik-havas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2006. február 6.
A sokat vitatott verespataki aranykitermelés projektjét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szakemberei a napokban a helyi és a központi média munkatársainak is bemutatták. Az RMGC szerint, amennyiben idén megkapják a környezetvédelmi engedélyt, 2007-ben elkezdhetik a munkálatokat. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter szerint a környezetvédelmi engedélyt csak akkor kaphatja meg a projekt, ha tisztázzák a bánya leendő területének tulajdonjogát, és biztosítják a szaktárcát, hogy a bányászat nem okoz majd környezeti károkat. A verespataki bányaprojektet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a Jogforrás Központ felszólította a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy függessze fel a verespataki bányaberuházás engedélyezési eljárását. A 80 százalékban kanadai érdekeltségű bányavállalat eddig több mint 35 millió dollárt fordított geológiai tanulmányokra és 9 milliót történelmi feltárásokra. Verespatakon a magyaroknak nehezen szólalnak meg anyanyelvükön. Pálfi Árpád unitárius tiszteletes, aki az utóbbi 17 évben talán kétszer temetett magyarul, románul prédikál. Magyar óvoda és iskola nincs a településen. Verspatakon 21 unitárius, egyetlen református és mintegy 60 katolikus él, tájékoztatott a lelkész. Az egyházfők egyezséget kötöttek arra vonatkozólag, hogy amíg az utolsó hívő nem távozik, nem állnak szóba a bányatársasággal – mondta Pálfi tiszteletes. Verespatak 960 házának 40 százalékát az RMGC már felvásárolta. /T. A.: Aranyláz kanadai módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 9.
Minden jel arra mutat, hogy a kormány a háttérben kiegyezett a verespataki beruházókkal, s hogy a verespataki aranybányának már csak könnyen elhárító formai akadályai vannak. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) teljes gőzerővel munkálkodik az aranybánya-projekt megvalósításán. A projektet ellenző civil szervezetek – köztük a bukaresti Jogforrás Központ és az elköltözni nem akaró verespataki lakosokat tömörítő Alburnus Maior Egyesület – szerint az RMGC a környezeti hatástanulmányt nem nyújthatja be, mert az annak alapját képező régészeti, illetve területrendezési engedélyt a bíróság jogerősen felfüggesztette. Az RMGC szerint ha a 17–20 éves tervet végrehajtják, abból a román állam egymilliárd dollárt, a kanadai fél pedig ennél valamivel kevesebbet nyerne. A vegyes vállalat eddig 150 millió dollárt költött a beruházásra. Az RMGC a televíziókban, rádiókban és az írott sajtóban átfogó reklámkampányt indított. Sikerült meggyőzniük Traian Basescu államfőt. Nincs az az európai norma, amely az erdélyi embereket az újabb ciános katasztrófáktól megóvhatná. Amíg a képek nyilvánosságra nem kerültek, a nagybányai környezetvédelmi főfelügyelőtől, illetve Máramaros megye prefektusától a bukaresti szakminisztériumig minden egyes illetékes tagadta, hogy akár egyetlen csepp méreg is kikerült volna a rendszerből. Az éppen a tiszai katasztrófa hatodik évfordulóján bekövetkezett újabb nagybányai baleset viszont azt bizonyítja, hogy a Transgold- és az RMGC-féle vállalatok biztonságos üzemeléssel kapcsolatos ígéretei fabatkát sem érnek. A tragédia bármikor bekövetkezhet. /Tibori Szabó Zoltán: Az arany az úr. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8., 9./
2006. július 26.
A verespataki bányaterv környezeti hatástanulmánya ügyében rendezett első nyilvános fórumra Verespatakon került sor július 24-én. Stephanie Roth, a verespataki Alburnus Maior Egyesület aktivistája elmondta: Verespatakon jelenleg két brit botanikus dolgozik. A hónap végén pedig nagyobb, amerikai és nyugat-európai szakértői csoport utazik a helyszínre. Tagjai két hetet töltenek majd Verespatakon, s a Román Akadémia szakértőivel együtt a toxikológia, a ciánvegyészet, a vízminőség, a régészet és a bányaterv megannyi más szempontjából megvizsgálják a tervezett beruházás várható hatásait. /T. Sz. Z.: Nyugati szakértők vizsgálódnak Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Az Alburnus Maior és a Greenpeace aktivistái megpróbálták megakadályozni a nyilvános vitasorozat első rendezvényét. A környezetvédők „Véget ért az aranykorszak”, „Nem akarunk újabb ciánkatasztrófát” feliratokkal tiltakoztak az esemény és a verespataki kitermelés ellen. Elsőként John Aston, a Gabriel Resources Gold Corporation (GRGC) cég alelnöke próbálta megnyugtatni a kedélyeket, de bevezető szavait még nagyobb elégedetlenség fogadta. A verespataki projektet támogató Pro Verespatak Egyesület tagjai tapssal próbálták elnyomni a környezetvédők bekiabálásait. Verespatak község lakossága két táborra szakadt: egyik része támogatja, a másik része pedig ellenzi az aranykitermelést. Augusztus 28-ig további tizenkét helységben szerveznek nyilvános vitát. /Dézsi Ildikó: Verespatakon kezdődött a nyilvános vitasorozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2007. szeptember 5.
A gyulafehérvári ítélőtábla felfüggesztette a Kulturális Minisztérium által 2004-ben kiállított, a Verespatakon történő kutatásokhoz szükséges régészeti feltárási engedélyt – jelentette be Szabó Andrea, a bányanyitást ellenző Alburnus Maior környezetvédő szervezet jogi képviselője. Régészeti engedély hiányában nem lehet a feltárást folytatni, így a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation egyelőre nem kaphatja meg az építkezési engedélyt. /Lázár Lehel: Verespatak: semmis a régészeti engedély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. december 6.
Jelentősen csökkenti romániai jelenlétét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat, amely Verespatakon akart ciántechnológiás aranybányát nyitni. Az alkalmazottak kétharmadát elbocsátják, a befektetéseket csökkentik, mintegy fokozatosan kivonulnak az országból. Az aranybánya terve kezdettől fogva megosztotta a társadalmat. Működik az elköltözni nem hajlandó helybéliek civil szervezete, az Alburnus Maior. A szakvélemények nyomán sorra dőltek meg az RMGC állításai. Kiderült, hogy nem várható annyi haszon, mint amennyit ígértek, a környezetvédelmi intézkedések nem megbízhatóak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Verespatak: vége? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2008. január 25.
Jogerősen megsemmisítette a gyulafehérvári táblabíróság azt a területrendezési engedélyt, amelyet a helyi önkormányzat adott meg még 2002-ben a Verespatakra aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai cégnek. Az Alburnus Maior Egyesület szerint ezzel semmisnek nyilvánul minden olyan irat, amelyet az RMGC az évek folyamán a területrendezési engedély alapján szerzett be. Az RMGC álláspontja szerint „felháborító, etikátlan és sértő” ahogy az Alburnus Maior értelmezi a bírósági döntést. Hegyi Gyula európai parlamenti politikus – aki többször is állást foglalt a verespataki beruházás ellen az EP-ben – üdvözölte a gyulafehérvári bíróság döntését. „A román társadalom győzelme is ez. Azt mutatja, hogy Románia, ha ellentmondásosan is, de megérett az európai normákra a környezetvédelemben” – mondta. Az Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervező RMGC eddig 200 millió dollárt fektetett be Romániában a beruházás megvalósítása érdekében. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Fordulat Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2008. február 15.
A verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nek joga van arra, hogy igazát a bíróságokon keresse, és a minisztériumot beperelje. Azt viszont, hogy Silviu Stoica államtitkárt és őt személyesen is beperelt, zaklatásnak tartja, jelentette ki a sajtó kérdésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Több környezetvédő szervezet, köztük a verespataki tervekkel első perctől szembeszálló Alburnus Maior, illetve a Greenpeace, továbbá több román és európarlamenti képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és kérték, hogy szó szerint alkalmazzák a törvényt. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor által kezdeményezett, a ciántechnológia beszüntetését célzó törvénytervezetnek, a miniszter nem volt derűlátó. Szembetűnő volt, hogy a szaktárcát kivéve a pro és kontra érvek csak Verespatakra vonatkoztak, a jelenlevők nem kezelték országos gondként a cián-problémát. Valójában Romániában jelenleg nagyon sok olyan zagytároló van, amely ciános ipari hulladékot tartalmaz, és amelyek kérdése megoldatlan. A Demokrata-Liberális Párt testületileg felvonult a ciántechnológia mellett, jelezte a miniszter. /Sz. K. : Korodi pesszimista a cián-törvény sorsát illetően. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
